A lótusz országa:
Az ókori Egyiptomot néha a lótuszvirághoz hasonlítják: a szár a Nílus völgyét, a virág pedig a torkolatvidékét jelképezi.
Egyiptom, a Nílus ajándéka:
Az ókori Egyiptom a legendák és a képzelet földje volt. Az impozáns gízai piramisokat a kegyetlen vörös sivatag ölelte körül. A Nílus termékeny völgyét megművelték, és évről évre gazdag
termést arattak. Hieroglifák és freskók teszik még titokzatosabbá a Királyok Völgyének sírjait.
Az ókori egyiptomiak három évezreden keresztül éltek a Lótusz országában. Az ország élén istenkirályként tisztelt, erős kezű uralkodók álltak. Pompás templomokat, szobrokat és emlékműveket építettek isteneiknek, maguknak pedig síremlékeket emeltettek, és arannyal ékesítették palotáikat. Kézműveseik bámulatos dísztárgyakat, használati eszközöket, domborműveket és ékszereket készítettek.
Az ókori egyiptomiak dolgozták ki a hieroglifák rendszerét; az évezredek során a matematika, a csillagászat és egyéb tudományok, a földművelés és építészet mestereivé váltak.
Az ország isteneit mindenki tisztelte. Az egyiptomiak egész földi életük alatt a túlvilági életre készültek, ahol Ámon-Ré napisten várta őket. Sírjaikat a Holtak Könyvének ábráival díszítették, amelyek a holtat elkísérték az Ozirisz királyságába vezető veszélyes úton. A múmiák mellé amuletteket és kabalákat helyeztek, hogy a halott sikeresen jusson túl a sakálfejű Anubisz isten szigorú ítélkezésén.
Az ókori Egyiptom a színek és a ragyogás országa is volt
Az ókori egyiptomiak három évszakra osztották fel az évet. Ezek mindegyike négy hónapig tartott. Ahet volt az áradás időszaka, Peret alatt vonult vissza a víz, és Semu idején lehetett aratni.
Az ősi egyiptomiak, kezdetben:
A nílus völgyébe keletről és nyugatróll is érkeztek emberek. A két, alapvetően eltérő származású csoport különböző nyelvcsaládokhoz tartozott. Kezdetben vándorló földművesként kisebb csoportokat alkottak, és nem nagyon kerültek kapcsolatba egymással. Azokon a helyeken azonban, ahol a Nílus völgye jobban kiszélesedett, vagyis a jelentősebb sík területeken, hamarosan fejlődni kezdett a mezőgazdaság. Itt és a folyó deltájában a talaj különösen alkalmas volt a művelésre, mert a Nílus évente egyszer kiöntött, és ásványi anyagokban gazdag izsappal borytotta a szántóföldeket és a mezőket. Így a talaj rendkívül termékennyé vált. Az életkörülmények nagyon kedvezőek voltak az emberek számára, és a lakosság száma folamatosan nőtt. Háziállatokat tartottak és a megmaradt termést elraktározták. A közös munkák során a kezdetben különböző típusú és eltérő életmódú más-más szokásokkal érkező emberek végül egyetlen néppé olvadtak össze. Egyiptom népeazokat is magába olvasztotta, akik később kerültek ide vendémunkásokként, hadifoglyokként, zsoldosokként vagy éppen hódítókként. Ők közösen alakították ki Egyiptom népét.....
Írta: Petróczki Gábor, Petróczki Flóra
Forrás: B. Szűcs Margit - Kállai Tibor 2001. Az ókori Egyiptom. Passage Kiadó
Köszönet:A fenti könyvnek, és az egyiptomivallas.lap.hu-nak a honlap anyagait
|